Az agglomerációk jelentőségének változása az államszervezés és a városi kormányzás szempontjából

Abstract

Az agglomerációk mint a társadalmi és gazdasági tevékenység sűrűsödési területei a szabályozó állam szempontjából a 19. század vége óta jelentőséggel bírnak. A tanulmány a nagyvárosi térségek intézményesítésének folyamatát, annak kiváltó okait és céljait elemzi három történeti időszakban. Az intézményesítés mikéntje feltétlenül összefügg az adott korszak állammodelljével (fordista vagy jóléti, posztfordista állam), sőt a területi hatalomgyakorlás struktúráinak változásával is. A városmagnak és vonzáskörzetének együttműködése eleinte közigazgatás-szervezési és területi tervezési kérdésként jelentkezett, az elmúlt két évtizedben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy e tereknek városrégiókként való értelmeződése a nemzetállamok gazdasági versenyképességének egy kulcselemét testesíti meg a globalizáció és az új regionalizmus keretei között. A nagyvárosi kormányzásban a hagyományosan hierarchikus társadalomirányítás mellé léptek a partnerségi hálózatok, amelyek egyrészt beékelődnek a többszintű kormányzási rendszerbe, másrészt horizontálisan a lokalitás előnyeire és az önigazgató struktúrákra építve szubnacionális szintű cselekvési egységet (teret) képeznek.

Cite this work

No public copy is stored for this record, so only the metadata is cited.

Stored only when both papers are in the corpus — 9 citations exist upstream.

Papers that cite the same references — the relational fallback while embeddings are still backfilling.