A térértelmezés néhány problémája, szempontjainak sokfélesége

Abstract

A szerteágazó témakörhöz a szerző a magyar és angol nyelvűeken kívül számos olyan német nyelvű (Magyarországon nem vagy alig ismert) munkából is merített, melyekre a földrajzi megközelítés a jellemző, míg a regionális tudomány egyéb irányzataira nem tér ki. A szerző szerint természettudományi, illetve földrajzi szempontból elfogadhatatlan a tér dualitásának tagadása, az egyoldalú antropocentrikus szemlélet, mely szerint a tér csupán emberi konstrukció. A fizikai tér az antropozoikum előtt is létezett és nem szűnik meg a posztantropozoikumban sem. A hazai térelméleti kutatásnak nem a létszám az igazi problémája, hanem a nem európai kultúrák kutatási eredményeinek integrálatlansága. Globálisan már a tér iránti érdeklődés reneszánszáról beszélhetünk, nem utolsósorban a távolság relativizálódása és pluralizálódása, illetve a kibertérben élésünk következtében. Az abszolút teret elméleti oldalról a földrajzon belüli kvantitatív „forradalom”, a gyakorlatban pedig az űrkutatással és hadászati eszközök fejlesztésével megjelent „koordinátatechnológiák” erősen felértékelték. A (földrajzi, politikai) tér és a hatalom közötti interdependenciák többféle léptékben is megnyilatkoznak. Egységes, kizárólagos térfogalom megfogalmazására (pláne elfogadtatására) nem vállalkozhatunk – egyrészt a szakspecifikus értelmezések sokasága miatt, másrészt mert szemantikai korlátok léteznek: a nyelvek vonatkozó szókészlete fogalmilag különböző mélységben differenciált.

Cite this work

No public copy is stored for this record, so only the metadata is cited.

Stored only when both papers are in the corpus — 3 citations exist upstream.

Papers that cite the same references — the relational fallback while embeddings are still backfilling.