Digitális kultúra a kortárs képzőművészetben és a művészetpedagógiában

Abstract

a művészetpedagógiábanA képiség paradigmaváltása A z alcímben említett paradigmaváltás Gottfried Boehm Wiederkehr der Bilder (A képek visszatérése) című írásában jelenik meg tudományos kontextusban, ahol először olvasható az iconic turn, vagyis a "képi fordulat" fogalma (Boehm, 1994).Ebben a kép autonóm, önálló súllyal rendelkező megjelenését nevezte meg, azzal a céllal, hogy minden területen és minden médiumban, ahol álló-vagy mozgóképek jelennek meg, módszertanilag finomítsuk a képelemző módszereket, és a képekhez való viszonyunkat.Ez az elemző gondolkodás azokon a területeken nyert polgárjogot, ahol a kép erőteljes információhordozóként jelenhetett meg.Mint Horst Bederkamp írja: "Ha az archeológia és a művészettörténet történeti képtudományként újították meg hagyományaikat, ha a filmtudomány az elbeszélés helyett immár a filmek képszerűségét állítja előtérbe, ha a filozófia a kép reflexióját részesíti előnyben.[...] ha a biológia Darwin óta most először tárgyalja a szépséget, mint a kiválasztódás kritériumát, s ha a természettudományok minden területén fellépő számítógépes vizualizáció elemzés tárgyává válik, mindez azt jelzi, hogy a kutatás területén is végbemegy az a mélyreható s a kultúra egészében érzékelhető fordulat, amelyet a modern képi technikák és a vizuális részvétel vágya hívtak elő." (Bredekamp, 2006, 13.)A fotográfia és a modern kép Mindezek előzményeként a modern képiség origóját, vagyis a fotográfia feltalálását tekinthetjük.Vilém Flusser "A fotográfia filozófiája" (1990) című munkájában az emberi kultúra egyik legfontosabb mérföldkövének a lineáris írás feltalálása mellett a technikai képek innovációját tartja.E kijelentése a kultúra és maga a lét strukturális állapotváltozását -a technikai képeknek a jelenkori ember életében való prioritásátsugallja a képtörténet iránt érdeklődőknek.Kétségtelen, hogy az imagináció, vagyis ahogy Flusser fogalmaz a "téridőből síkra, majd vissza a tér-idő ̋be absztrahált jelentésteli dolgok", mely a képek előállításának és értelmezésének az alapja, mára az emberi gondolkodás mára legváltozékonyabb szegmense lett.Ez a változékonyság történeti szempontból is nyomon követhető: a 20.-21.század egyes évtizedeiben a képpel való

Cite this work

No public copy is stored for this record, so only the metadata is cited.

Stored only when both papers are in the corpus — 4 citations exist upstream.

Papers that cite the same references — the relational fallback while embeddings are still backfilling.