Egy hagyományos iparág átalakulásának humán dimenziói: a magyar könnyűipar esete

Abstract

A nemzetközi termelési hálózatokba tagozódott, félperiférikus helyzetű magyar textil-, ruha-, bőr- és lábbeligyártó (TCLF) ipar zsugorodik. Szerkezet- és generációváltási folyamatai mégis nagyarányú munkaerőhiányt teremtenek, melynek kezelése a könnyűipari szakmák iránti csekély érdeklődés és az iparágspecifikus tudás (újra)termelését szolgáló intézményrendszer visszafejlődése miatt komoly kihívás. Cikkünkben a könnyűipar munkaerőigényeket meghatározó szerkezeti és területi jellemzőit, majd – friss terepi kutatásainkra építkezve – a cégek kényszerek mentén formálódó humán stratégiáit mutatjuk be. Végül, a diszkusszióban a globális termelési hálózatok (GPN) elméleti keretrendszerében értelmezzük eredményeinket. Fő következtetésünk, hogy a termelési hálózatokban történő hosszabb távú (sikeres) részvétel, illetve a megfelelő humánerőforrás-utánpótlás egymást kölcsönösen feltételezi.

Cite this work

No public copy is stored for this record, so only the metadata is cited.

Stored only when both papers are in the corpus — 1 citations exist upstream.

Papers that cite the same references — the relational fallback while embeddings are still backfilling.