A Hangszertanulási motiváció kérdőív magyar adaptációja

Abstract

A zenetanulási motiváció vizsgálata a nemzetközi szakirodalomban elterjedt kutatási terület, számos motivációs elmélet alapján értelmezik a zene és a motiváció közötti összefüggéseket, hazai vizsgálat azonban kevés van ebben a témában. A tanulmány célja az öndeterminációs elméleten alapuló Hangszertanulási motiváció (Motivation for Music Learning, MLM) kérdőív adaptációjának bemutatása. A nemzetközi kutatásokkal ellentétben hazánkban főként az iskolai ének-zene órákra fókuszálnak, ezáltal kevésbé ismert a hangszertanulás és a motiváció kapcsolata. A Comeau, Huta, Lu és Swirp (2019) által fejlesztett kérdőív magyar változatát 151 tanuló (életkor: átlag 14,7 év, SD = 2,49) töltötte ki a Google Form felületén. A diákoknak ötfokú Likert-skálán kellett értelmezni az állításokat, a kérdőív 25 tételt tartalmazott, amelyek a motiválatlanság, külső szabályozás, introjekció, azonosulás és az intrinzik motiváció faktoraihoz tartoztak. A tanulmányban a kérdőív pszichometriai jellemzőit (faktoriális validitás és reliabilitás), valamint a faktorok összefüggéseit elemezzük, továbbá összehasonlítjuk a fiatalabb és az idősebb életkori csoport hangszertanulási motivációját. A megerősítő faktoranalízis mutatói alapján az adataink jól illeszkednek az elméleti modellhez. A Cronbach-α reliabilitás minden faktor esetén legalább 0,8. A faktorok közötti összefüggések az elméleti modell alapján várt eredményekkel egyeznek. A 10–14 éves és a 15–18 éves tanulók között három motivációs típusban találtunk szignifikáns eltérést, az idősebb korosztályban jellemzőbb az introjekció, az azonosulás és az intrinzik motiváció. Az adaptáció során egy új magyar mérőeszköz jött létre, segítségével megismerhető a hangszeren tanuló gyermekek motivációja. A mérőeszköz lehetővé teszi a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megvalósítását.

Cite this work

No public copy is stored for this record, so only the metadata is cited.

Stored only when both papers are in the corpus — 2 citations exist upstream.

Papers that cite the same references — the relational fallback while embeddings are still backfilling.